Kerdoivek-Tesztek

 

   A Tehetség Motivációs Öndefiníciós Kérdőív

 

Instrukció: 

Kérlek, olvasd el az alábbi állításokat. Tegyél X-et a megfelelő oszlopba attól függően, hogy az adott állítás mennyire jellemző Rád nézve. Állítások5 nagyon jellemző4 jellemző3 jellemző is meg nem is2nem jellemző1 egyáltalán nem jellemző 

1.Érdekelnek a világ dolgai. 

2.Izgalmas számomra, ha új dolgot hozhatok létre.

 3.Nehezen viselem, ha nem az én akaratom érvényesül.

 4.Igényes vagyok a munkámra.  

5.Aktívabb vagyok, mint a többiek.

 6.Általában ügyesen megoldom a dolgaimat. 

7.Magával tud ragadni az alkotás öröme.  

8.Nem szívesen adok ki a kezemből összecsapott dolgot.

 9.Sok olyan dolog érdekel, amit az iskolában nem tanulunk, és nem is kapok érte jegyet.  

10.Fontos nekem, hogy jól sikerüljenek a dolgaim. 

11.Mindent ki szeretnék hozni magamból, amire képes vagyok.  

12.Szeretnék mindent megérteni.  

13.Fontos nekem, hogy a teljesítményemet mások is elismerjék.  

14.Ha valami sikerül utána rögtön új kihívásokat keresek. 

15.Lustább vagyok az átlagnál.  

16.Jólesik nekem, hafelnéznek rám az osztálytársaim. 

 17.Csak akkor csinálok valamit, ha nagyon erőltetik. 

 18.Nem szeretek egy helyben ülni.

 19.Idegesít, ha ellenkeznek velem.

20.Utána olvasok annak, amiről többet szeretnék tudni.  

 

21.Idegesít, ha valamit nem sikerül megcsinálni. 

 

22.Nem vagyok kitartó.  

 

23.Önállótlan vagyok. 

 

 24.Nem szoktam versenyezni.

 

 25.Törekszem a minél jobb teljesítményre. 

 

26.Nem szeretem, ha sok a dolgom.  

 

27.Világosan látom a céljaimat. 

 

28.Sokat várok magamtól.

 

 29.Az akadályok ellenére is kitartok a céljaim mellett.

 

 30.Önként jelentkeztem szakkörre, vagy sportolni.  

 

31.A sikerek ösztönöznek.

 

 32.Képes vagyok órákat tölteni egy feladattal, mert mindenképpen szeretném 

megoldani. 

 

33.Törekvő ember vagyok.

 

 34.Sok dolgot csinálok magamtól.

 

 35.Nehezen viselem, ha mások bele akarnak szólni a dolgaimba.

 

 36.Nem vállalok túl nehéz feladatokat.  

 

37.Inkább nem fekszem le, amíg a feladataimat el nem végeztem. 

 

38.Sok iskolán kívüli elfoglaltságom van.

 

 39.Ha valami nem sikerül elsőre, abbahagyom.  

 

40.Szeretem, ha alkothatok valamit.

 

 41.Nehezen viselem, ha valamit elrontok.

 

 42.Ha valami sikerül, utána nehezebb feladatokat keresek magamnak. 

 

43.Magamtól nem nagyon csinálok semmit.  

 

44.Nehezen viselem, ha mások irányítani akarnak.

 

 45.Nincs akaraterőm.  

 

46.Szeretem, ha mások is ügyesnek tartanak.

 

 47.Nincsenek céljaim.  

 

48.Szeretem, ha elfoglalt vagyok.

 

 49.Pontosan tudom, hogy mit akarok.

 

 50.Szeretek létrehozni valamit. 

 

51.Szeretek pörögni. 

 

52.Hamar feladom.

 

 53.Vannak céljaim, és azok megvalósításáért sokat teszek.

 

 54.Minden jó úgy, ahogy van, nem kell erőlködni. 

 

55.Fontos számomra, hogy mások tiszteljenek az elért eredményeimért. 

 

56.El tudom magam képzelni tíz év múlva, és teszek is azért, hogy minden úgy is legyen. 

 

57.Sok dolog van a világon, amiről szeretnék még többet tudni. 

 

58.Szerintem tanulni jó. 

 

59.Könnyű eltéríteni a szándékomtól.  

 

60.Jólesik, ha a szüleim büszkén beszélnek az eredményeimről másoknak.61.Örülnék, ha olyan felnőtt lenne belőlem, akit mindenki tisztel a tudása miatt. 

 

62.Maradandó dolgokat szeretnék létrehozni. 

 

Megoldókulcs(Minden dimenzióban az egyes tételek pontszámait összeadjuk, és átlagot számítunk belőle a dimenzió tételszámának megfelelően. 

 

Az „F” betűjelzésű tételek esetében a pontszámot meg kell fordítani –értékét 6-ból kivonni, és így számítani az összeghez.)

 

Magas igényszint: 4, 6, 8, 10, 11, 25, 28, 31

Tisztelet, elismerés iránti igény:13, 16, 46, 55, 60, 61

Érdeklődés, tudásvágy:1, 9, 12, 20, 32, 37, 57, 58
Alkotás szükséglete:2, 7, 40, 50, 62

Szándék és akarat:23F, 27, 29, 33, 34, 45F, 47F, 49, 53, 56

 Kitartás:15F, 17F, 22F, 36F, 39F, 43F, 52F, 54F, 59F

Általános aktivitás:5, 14, 18, 24F, 26F, 30, 38, 42, 48, 51

 Frusztrációtűrés:3, 19, 21, 35, 41, 44

Személyes célok

Bevezetés

Fontos! Kérjük, olvasd át alaposan!

A következőkben arra kérnénk, hogy nevezd meg milyen hosszú távú céljaid vannak! Ezek a célok vonatkozhatnak az iskolára, barátokra és barátnőkre, továbbtanulásodra, szabadidődre, családodra, későbbi munkádra, érdeklődési területedre és számos más dologra. Számunkra az a fontos, hogy ezek a Te személyes hosszú távú céljaid legyenek! 

Ami a célok megnevezését illeti, alapvetően két irányt lehet meghatározni: vagy szeretnél bizonyos dolgokat elérni, vagy pedig éppen elkerülni. 

Gondold végig, milyen hosszú távú céljaid vannak, amelyeket a jövőben szeretnél elérni, vagy pedig éppen elkerülni!

Sorold fel a következő táblázatban, hogy milyen hosszú távú személyes céljaid vannak! Annyit sorolj fel, amennyi az eszedbe jut!

Célok felsorolása

Kérjük, most sorold fel a Te személyes hosszú távú céljaidat - olyan sokat amennyi csak az eszedbe jut!

Mindegyik sorba csak egy célt írj! A következő kifejezésekkel kezdheted a mondataidat:

• Szeretném elérni, hogy …
• Szeretném elkerülni, hogy …
• Nem szeretném, hogy …
• Szeretném, hogy …

               

	Személyes céljaim	Fontosság	Megvalósulás	Konkrétság	Iskola támogatása	Szülők támogatása	Életkor
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10

Most pedig a felsorolt céljaidat kellene megbecsülnöd a következő szempontok alapján:

1. Fontosság

Először azt kellene megbecsülnöd, hogy a megnevezett személyes céljaid mennyire fontosak számodra! A táblázatban találsz egy "Fontosság" -elnevezésű oszlopot. Ide 0-tól 6-ig kellene egy számot beírnod, amely azt fejezi ki, hogy mennyire fontos számodra, hogy a megnevezett célod megvalósuljon! Az értékek a következők:

    0                      1                      2                       3                     4                    5                      6

Egyáltalán                                                      Közepesen                                                 Nagyon

nem fontos                                                                       fontos                                                                         fontos

2. Megvalósulásra való esély megbecslése

Most azt kellene megbecsülnöd, hogy mennyi az esélye annak, hogy ezek a céljaid megvalósulnak majd a jövőben! A fenti táblázatban találsz egy "Megvalósulás" - elnevezésű oszlopot. Ide 0-tól 6-ig kellene beírnod egy számot, amely azt fejezi ki, hogy mekkora esélyt látsz arra, hogy ezek a céljaid a jövőben megvalósulnak! Az értékek a következők:

  0                      1                      2                       3                     4                    5                      6

Semmi                                                            Közepes                                                        Nagy

esély                                                               esély                                                              esély

3. Célok konkrétsága

Most azt kellene megbecsülnöd, hogy mennyire konkrétak a céljaid! Azokat a célokat nevezhetjük konkrétnak, amelyekről világos, egyértelmű és meghatározott elképzeléseid vannak, hogy hogyan érheted el őket. A táblázatban találsz egy "Konkrétság" - elnevezésű oszlopot! Ide 0-tól 6-ig kellene beírnod egy számot, amely azt fejezi ki, hogy mennyire konkrét a megnevezett célod. Az értékek a következők:

  0                      1                      2                       3                     4                    5                      6

Egyáltalán                                                      Közepesen                                                 Nagyon

nem konkrét                                                   konkrét                                                     konkrét

 4. Iskola támogatása

Most azt kellene megbecsülnöd, hogy mennyire érzed azt, hogy az iskola támogat abban. hogy megvalósítsd céljaidat! A táblázatban találsz egy "Iskola támogatása" - elnevezésű oszlopot.  Ide 0-tól 6-ig kellene beírnod egy számot, amely azt fejezi ki, hogy mennyire érzed, hogy az iskola támogat céljaid megvalósulásában! Az értékek a következők:

    0                      1                      2                       3                     4                    5                      6

Semmi                                                            Közepes                                                        Nagy

támogatás                                                       támogatás                                               támogatás

5. Szülők támogatása

Most azt kellene megbecsülnöd, hogy mennyire érzed azt, hogy szüleid támogatnak abban. hogy megvalósítsd céljaidat! A táblázatban találsz egy "Szülők támogatása" - elnevezésű oszlopot.  Ide 0-tól 6-ig kellene beírnod egy számot, amely azt fejezi ki, hogy mennyire érzed, hogy szüleid támogatnak céljaid megvalósulásában! Az értékek a következők:

    0                      1                      2                       3                     4                    5                      6

Semmi                                                            Közepes                                                        Nagy

támogatás                                                       támogatás                                               támogatás

6. Életkor, amikor eléred céljaidat

Végül azt kellene még meghatároznod, hogy véleményed szerint mikor, hány éves korodban fogod megvalósítani ezeket a céljaidat! A táblázatban találsz egy "Életkor" - elnevezésű oszlopot, oda írd be hány éves korodban gondolod, hogy a megnevezett célod meg fog valósulni.

  

Forrás:

• Jámbori Sz. (2007): Hogyan tervezik a serdülők a jövőjüket? SZEK, JGYF Kiadó, Szeged

 

 

 

Milyen vizsgázó vagyok?

Instrukció: Néhány olyan megállapítást olvashatsz az alábbiakban, amelyekkel a gyermekek önmagukat szokták jellemezni. Figyelmesen olvasd el valamennyit, és karikázd be a jobboldali számok közül a megfelelőt, attól függően, hogy felelés vagy dolgozatírás alkalmával általában hogyan érzed magad. Nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Ne gondolkozz túl sokat, hanem azt a választ jelöld meg, amely általában jellemző rád!

1 = szinte soha 2 = néha 3 = gyakran 4 = mindig

1.	Felelés közben magabiztos és nyugodt vagyok.	1	2	3	4
2.	Zavart és izgatott leszek, ha dolgozatot írunk.	1	2	3	4
3.	A feladatok megoldása közben zavar, ha az év végi osztályzatomra gondolok.	1	2	3	4
4.	Az év végi osztályzatért való felelést óriási tehernek érzem.	1	2	3	4
5.	Felelés közben arra szoktam gondolni, milyen jó lenne, ha már nem járnék iskolába.	1	2	3	4
6.	Annál rosszabb osztályzatot kapok, minél jobban igyekszem.	1	2	3	4
7.	Feladatlap kitöltése közben a hibázástól való félelem is rontja az eredményemet.	1	2	3	4
8.	Témazáró tesztek közben szörnyen izgulok.	1	2	3	4
9.	Felelés, dolgozatírás előtt még akkor is nagyon ideges vagyok, ha jól tudom az anyagot.	1	2	3	4
10.	A kijavított feladatlapok kiosztása közben is nagyon nyugtalan vagyok.	1	2	3	4
11.	Nagyon idegesnek érzem magam, ha dolgozatírásra kerül sor.	1	2	3	4
12.	Iskolai osztályzataim miatt túl sokat nyugtalankodom	1	2	3	4
13.	Vizsga előtt összeszorul vagy remeg a gyomrom.	1	2	3	4
14.	Ha egy feladat túl nehéz, feladom a küzdelmet.	1	2	3	4
15.	Pánikba szoktam esni. Ilyenkor nem jut eszembe semmi.	1	2	3	4
16.	Felelés vagy dolgozatírás közben nagyon izgulok.	1	2	3	4
17.	Tesztírás közben a bukás következményeire gondolok.	1	2	3	4
18.	Ha nagy tétje van egy felelésnek, a szokásosnál gyorsabban ver a szívem.	1	2	3	4
19.	A dolgozatok megírása után is idegesnek érzem magam.	1	2	3	4
20.	Felelés közben előfordul, hogy még azt is elfelejtem, amit korábban tudtam.	1	2	3	4

E kérdőív segítségével képet kaphatunk a 8–14 éves korú általános iskolai tanulók számonkérési helyzetben tanúsított szorongásáról általában, valamint a vizsgaszorongást alkotó két összetevő (aggodalom, emocionális izgalom) tekintetében. (A kérdőív eredeti neve: Test Anxiety Inventory, a magyar verzió rövidítése: TAI–H.)

A 20 item közül az első („Felelés közben magabiztos és nyugodt vagyok”) nem a szorongásra, hanem annak hiányára vonatkozik, ezért ennél az egy állításnál fordítva pontozunk: a „szinte soha” 4 pontot ér, a „néha” 3, a „gyakran” 2, a „mindig” pedig 1 pontnyi szorongás-értékkel bír.

A másodiktól a 20. itemig a tesztlapon megjelölt számokat adjuk össze a TAI összpontszám (TAI/T) kiszámításakor, természetesen hozzávéve az első (fordítottan pontozott) item pontértékét.

Az aggodalom (W) alskála pontértékét a 3., 4., 5., 6., 7., 14., 17. és 20. sorszámú itemek pontszámainak összegéből kapjuk meg.

Az emocionális izgalom (E) alskála pontértéke a 2., 8., 9., 10., 11., 15., 16. és 18. sorszámú itemek pontszámainak összegéből adódik.

A skálák terjedelme:

TAI/T:  20 – 80 pont

TAI/W: 8 – 32 pont

TAI/E:   8 – 32 pont.

Összehasonlító adatok a TAI-H eredmények értelmezéséhez

a) Nem tagozatos általános iskolák (Budapest)

Fiúk (n = 112)           Lányok (n = 93)

átlag    szórás              átlag    szórás

TAI/T              40,09   8,63                 43,08   8,71

TAI/W            14,13   3,61                 14,70   3,48

TAI/E             17,29   4,54                 18,96   4,48

b) Testnevelés tagozatos általános iskolák (Budapest)

Fiúk (n = 73)             Lányok (n = 93)

átlag    szórás              átlag   szórás

TAI/T              38,93   8,60                 39,90   8,76

TAI/W            14,43   3,21                 13,38   3,11

TAI/E             17,02   4,65                 17,23   4,58

Forrás:

• Sipos K., Sipos M. és Spielberger, C. D. (1988): A Test Anxiety Inventory általános iskolások vizsgálatára kidolgozott magyar változata. In: Mérei Ferenc – Szakács Ferenc (szerk.) Pszichodiagnosztikai Vademecum I/2. Tankönyvkiadó, Budapest. 123–132.
• Tóth L (2005): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen. 72-74.

 

 

Énkép-énideál

 

A diákoknak adunk egy tulajdonságlistát 3 példányban. Az a feladatuk, hogy minden szó párnál karikázzák be a megfelelő számot! Három szempont alapján kell kitölteni a listát!

1. Milyennek látom magam?
2. Milyennek látnak engem az osztálytársaim?
3. Milyennek látlak téged? (Ki: …………..Kit………………)

Aktív                     1          2          3          4          5          6          7          Passzív

Őszinte                 1          2          3          4          5          6          7          Őszintétlen

Barátságos           1          2          3          4          5          6          7          Barátságtalan

Jóindulatú             1          2          3          4          5          6          7          Rosszindulatú

Tájékozott            1          2          3          4          5          6          7          Tájékozatlan

Udvarias               1          2          3          4          5          6          7          Udvariatlan

Szórakoztató        1          2          3          4          5          6          7          Unalmas

Magabiztos           1          2          3          4          5          6          7          Bizonytalan

Érzékeny              1          2          3          4          5          6          7          Érzéketlen

Szeretetre méltó   1          2          3          4          5          6          7          Utálatos

A három lista kitöltése után össze lehet hasonlítani, hogy milyen különbségek vannak saját maguk és mások megítélése között. Érdemes mindenki számára visszajelzést és megerősítést adni!

Ezt a feladatot 7-8 osztályban érdemes elvégezni

Forrás: Tóth L. (2000): Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Önértékelés

 

ÖNÉRTÉKELÉSI KÉRDŐÍV Légy szíves, tégy egy X-et az itt látható állítások mindegyikéhez a következő módon: Ha az illető állítás olyasmit fejez ki, amit te általában érezni szoktál, akkor a „Jellemző rám” oszlopába tedd a jelet. Ha az illető állítás NEM olyat mond, amit te általában érezni szoktál, akkor a „Nem jellemző rám” oszlopába tedd a jelet. Itt nincs helyes vagy helytelen válasz.	IGEN Jellemző rám	NEM jellemző rám
1. Sokszor álmodozom, ábrándozom.
2. Magabiztos vagyok.
3. Sokszor szeretnék másvalaki lenni.
4. Engem könnyű megszeretni.
5. Nagyon élvezem, ha valamit együtt csinálhatok szüleimmel.
6. Sohasem szoktam aggódni.
7. Nehezemre esik az osztály előtt beszélni.
8. Szeretnék fiatalabb lenni
9. Sok mindent megváltoztatnék magammal kapcsolatban, ha képes lennék rá.
10. Általában könnyen tudok dönteni.
11. Szívesen vannak velem a többiek.
12. Otthon könnyen kijövök a sodromból.
13. Én mindig helyesen cselekszem.
14. Elégedett vagyok az iskolai teljesítményemmel.
15. Nekem kell, hogy valaki mindig megmondja, mit csináljak.
16. Nehezen szokom meg az új dolgokat.
17. Gyakran megbánom azt, amit teszek.
18. Népszerű vagyok a társaim között.
19. A szüleim tekintettel vannak érzelmeimre.
20. Sohasem vagyok boldogtalan.
21. Olyan jól dolgozom, amennyire csak tudok.
22. Könnyen megadom magam, feladom az erőfeszítést.
23. Tudok vigyázni magamra.
24. Boldog gyerek vagyok.
25. Szívesebben vagyok nálam kisebb gyerekekkel.
26. A szüleim túl sokat várnak tőlem.
27. Mindenkit szeretek, akit csak ismerek.
28. Szeretem, ha engem kérdeznek az órán.
29. Tisztában vagyok önmagammal.
30. Néha nehezen viselem el saját magamat.
31. Az életemben sok minden zavaros.
32. Az osztálytársaim hallgatnak rám.
33. Otthon senki sem figyel rám.
34. Engem sohasem szidnak meg.
35. Nem dolgozom olyan jól az iskolában, ahogyan szeretném.
36. Képes vagyok arra, hogy elhatározzak valamit, s kitartsak mellette.
37. Tulajdonképpen nem örülök, hogy fiú (lány) vagyok. (olyan nemű, ami vagy).
38. Meglehetősen rossz véleményem van magamról.
39. Nem szeretek másokkal lenni.
40. Sokszor érzem azt, jobb lenne, ha nem otthon élnék.
41. Sohasem vagyok bátortalan.
42. Az iskolában gyakran kijövök a sodromból.
43. Gyakran szégyenkezem magam miatt.
44. Nem vagyok olyan helyes, jó külsejű, mint a többiek.
45. Ha valamit meg akarok mondani, azt meg is mondom.
46. A társaim gyakran kötekednek velem.
47. A szüleim megértenek engem.
48. Én mindig megmondom az igazat.
49. Sok tanár azt az érzést kelti bennem, hogy nem tudok megfelelni a követelményeknek.
50. Nem törődöm azzal, hogy mi történik velem.
51. Nekem semmi sem sikerül.
52. Könnyen elvesztem a fejem, mikor megszidnak.
53. Másokat jobban szeretnek, mint engem.
54. Úgy érzem, a szüleim túl sokat követelnek tőlem.
55. Én azonnal megtalálom a megfelelő hangot bárkivel.
56. Gyakran elcsüggedek az iskolában.
57. A dolgok általában nem zökkentenek ki nyugalmamból.
58. Rám nemigen lehet számítani.

Ez a Coopersmith által kidolgozott kérdőíves vizsgálat az általános és középiskolás tanulók önértékelésének megállapítására szolgál.

A kérdőív öt alskálát tartalmaz. Ebből négy az önértékelés egyes összetevőit tartalmazza, az ötödik pedig ellenőrző jellegű („hazugság skála”), a társadalmi elvárásokhoz való igazodást méri. Ez utóbbit nem számítjuk bele az általános önérték-indexbe. Az egyes skálák a következők:

1. S skála. Ebbe a skálába a közvetlenül a „self”-re vonatkozó tételek tartoznak. Ezek magára a gyermek önértékelésére vonatkoznak: mennyire magabiztos, mennyire elégedett magával. (26 tétel)

2. I skála. Ez az iskolára vonatkozó alskála. Itt elsősorban arról van szó, hogy a gyermek mennyire elégedett saját iskolai eredményességével, mennyire bízik értelmi téren saját sikerességében. (8 tétel)

3. O skála. Az otthoni hatások önértékeléssel kapcsolatos részét méri: mennyi bizalommal és megértéssel követelnek a gyermektől a szülei. (8 tétel)

4. T skála. Az egykorú társakkal való viszonyban kifejeződő önértékelés mutatója. (8 tétel)

5. L skála. A szociális konformizmus skálája. (8 tétel)

A pontozás úgy történik, hogy 2 pontot adunk minden egyes kódolási kulcsnak megfelelő tételre. Például, ha a gyermek az 1. tételnél (–S) a Nem jellemző rám rovatba tette a jelet, 2 pontot kap, ha a Jellemző rám rovatba tette a jelet, nem kap pontot az S alskálában. Az első négy skála összege adja az általános önérték-indexet.

Maximum értékek:

S skála: 52 pont

I skála: 16 pont

O skála: 16 pont

T skála: 16 pont

Önérték-index: 100 pont

(Az L skálán kapott pontszámokat nem számítjuk bele az önérték-indexbe.)

Ügyelni kell arra, hogy mindenütt legyen jel, s egyértelmű helyen. Ha egy-két esetben nem világos a válasz, akkor az adott tételre 1 pontot adunk.

Kódolási kulcs a Coopersmith-féle önértékelési kérdőív pontszámainak megállapításához

1. –S               11. +T             21. +T             31. –S             41. –L             51. –S

2. +S               12. –O             22. –S             32. +T             42. –I             52. –S

3. –S               13. –L             23. +S             33. –O             43. –S             53. –T

4. +T               14. +I              24. +S 0          34. –L             44. –S             54. –O

5. +O              15. –S             25. –T             35. –I              45. +S             55. –L

6. –L               16. –S             26. –O             36. +S             46. –T             56. –I

7. –I                17. –S             27. –L             37. –S             47. +O            57. +S

8. –S               18. +T             28. +I              38. –S             48. –L             58. –S

9. –S               19. +O            29. +S             39. –T             49. –I

10. +S             20. –L             30. –S             40. –O             50. –S

A Coopersmith-féle önértékelési kérdőívvel nyert magyar adatok

                        Fiúk (n = 316)            Lányok (n = 328)                              Összesen (n = 644)

                        átlag    szórás              átlag                szórás                          átlag              szórás

S (self)            36,44   9,33                 38,57               9,19                            37,59               9,33

I (iskola)         9,25     4,26                 9,96                 3,74                            9,69                 4,50

O (otthon)      12,67  3,60                 13,71               2,89                            13,27               3,79

T (társak)       11,33   5,28                11,83               3,25                            11,66               4,78

Önérték-index69,68  17,31              74,06               15,26                          72,21               18,08

Érdemes átszámítani a „self” adatokat úgy, hogy a többivel azonos számú tételből álló alskálának feleljen meg. Így közvetlenül szemlélhetjük, hogy a négy tényező milyen arányt képvisel az önérték-indexben.

Fenti táblázat adatai alapján: self: 11,7; iskola: 9,7; otthon: 13,3; társak: 11,7. Vagyis legerősebb az otthon hozzájárulása, százalékra átszámítva 28,7%, utána teljesen egyforma a self és a társak adata: 25,2-25,2%, végül az iskola következik 20,9%-kal.

Forrás:

• Kozéki B. (1984): Személyiségfejlesztés az iskolában. Békés megyei Pedagógiai Intézet. 233–253. o.
• Tóth L. (2005): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen. 35-38. o.

Tanulási stílus

 

Tanulási stílus kérdőív

Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat! Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik jellemző rád, és azt a számot karikázd be!

1 =	nem jellemző rád
2 =	inkább nem jellemző rád, mint igen
3 =	nem tudod eldönteni, talán igen is, nem is
4 =	inkább jellemző rád, mint nem
5 =	igen, jellemző rád

A 3-as választ lehetőleg ritkán használd, csak akkor, ha semmiképpen nem tudsz dönteni!

Jó munkát kívánok!

1. Ha látom és hallom is a megtanulandó szöveget, nagyon könnyen megjegyzem.	5 4 3 2 1
2. Hangosan szoktam elolvasni a tanagyag szövegét, amikor felkészülök.	5 4 3 2 1
3. Szívesebben tanulok az osztálytársammal vagy a barátommal, barátnőmmel, mint egyedül.	5 4 3 2 1
4. Nagyon hasznos számomra, ha a tanár ábrákat mutat be a táblán vagy az írásvetítőn.	5 4 3 2 1
5. Ha ábrát készítek, jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom.	5 4 3 2 1
6. Jól tudok úgy tanulni, hogy csupán némán olvasva átveszem a leckét.	5 4 3 2 1
7. Szívesebben töltöm az időt rajzolással, festéssel, mint sportolással, vagy testmozgást igénylő játékkal.	5 4 3 2 1
8. Gyakran előfordul, hogy szóban elismétlem, „felmondom” magamnak a leckét.	5 4 3 2 1
9. Ha leírom magamnak azt a szöveget, amit meg kell tanulnom, akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom.	5 4 3 2 1
10. Nem szeretem azokat a feladatokat, amelyeken törnöm kell a fejem.	5 4 3 2 1
11. Nyugtalanít, ha tanulás közben csend van körülöttem.	5 4 3 2 1
12. Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzelfogható dolgokkal, tárgyakkal kell foglalkozni, mint ahol csak rajzok, ábrák, szövegek vannak.	5 4 3 2 1
13. Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulatot kell megtanulnom, mint ahol szöveget kell megérteni.	5 4 3 2 1
14. Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha könyvből kellene megtanulni az anyagot.	5 4 3 2 1
15. A szabályokat szóról szóra „bevágom”.	5 4 3 2 1
16. Ha ábrát készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mintha más által készített rajzot nézegetnék.	5 4 3 2 1
17. Amikor a tanár felszólít és kérdez tőlem valamit, gyakran előbb válaszolok, minthogy át tudnám gondolni, mit is mondok.	5 4 3 2 1
18. Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam.	5 4 3 2 1
19. Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás.	5 4 3 2 1
20. Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor hamarabb megtanulom.	5 4 3 2 1
21. Teljesen csendben tudok csak tanulni.	5 4 3 2 1
22. Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják, mit kell csinálnom, mintha szóban elmondják, mit kell tennem.	5 4 3 2 1
23. Ha valaki szóban elmondja nekem a leckét, sokkal könnyebben megértem, mintha egyszerűen csak elolvasom.	5 4 3 2 1
24. Egyedül szeretek tanulni.	5 4 3 2 1
25. Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem.	5 4 3 2 1
26. Akkor tanulok könnyen, ha közben szól a rádió vagy a magnó.	5 4 3 2 1
27. Akkor vagyok biztos magamban, ha szóról szóra megtanulom a leckét.	5 4 3 2 1
28. Gyakran előfordul, hogy megtalálom a számtanpélda megoldását, de nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a megoldáshoz.	5 4 3 2 1
29. Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni, minthogy elmagyarázzam.	5 4 3 2 1
30. Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok, amiket nem nagyon értek.	5 4 3 2 1
31. Amikor egy számtanpéldát megoldok, szinte minden lépést meg tudok indokolni, hogy miért tettem.	5 4 3 2 1
32. A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből mindent meg tudok tanulni.	5 4 3 2 1
33. Több olyan dolgot tudok csinálni, amit nehéz lenne szavakkal elmagyarázni (játékok, szerkezetek javítása)	5 4 3 2 1
34. Mozdulatokat könnyebben megjegyzek, mint képeket vagy ábrákat.	5 4 3 2 1

Értékelés:

							össz.pont	átlag
Auditív	2	6n	8	14	23	32n
Vizuális	4	5	19	22	29
Mozgásos	7n	9	12	16	33	34
Társas	3	18	20	24n
Csend	11n	21	25	26n
Impulzív	1n	13	17	28	31n
Mechanikus	10	15	27	30

Az „n” betűvel jelzett item értéket úgy kapjuk meg, hogy 6-ból kivonjuk az item eredetei skálaértékét. A 11. sorszámú kérdésnél tehát, ha pl. 5-öst karikázta be a gyerek, akkor 6-5=1 értéket kell nekünk a skálaérték számításánál figyelembe venni. Az egyes skálaértékeket akkor tudjuk megfelelően összehasonlítani, ha átlagokkal számolunk. Az auditív skála esetén ez azt jelenti, hogy a kapott összeget 6-al osztjuk, a mechanikus stílus esetén 4-gyel stb.

Forrás:

• Szitó, I. (2005): A tanulási stratégiák fejlesztése. Iskolapszichológia 2. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanárképzési- és Továbbképzési Központ, Budapest. 51-53.

 Tanítási stílus teszt 

 Pontozza 1­5­ig az alábbi állításokat (1 = nem igaz, 5 = igaz): 

1. Képekkel, grafikonokkal, ábrákkal segítem a megértést.

 2. Hozok a gyerekeknek kézzel fogható, tapintható anyagot. 

3. Elmondom a gyerekeknek a tananyagot, amit meg kell tanulniuk

.4. Szeretem az órán a vitákat, megbeszéléseket. 

5. Táblára vagy vetítőre felírom a tananyag lényeges részeit.

 6. Mindent lehet úgy tanítani, hogy tapintható legyen. 

7. A legjobb, ha pontosan elmagyarázom a tananyagot.

 8. Van, amikor a gyerekek egymásnak kell elmagyarázzák az anyagot.

 9. Szeretek ábrák segítségével magyarázni. 

10. A gyerekek kipróbálhatják, amit tanulnak, a mozgással is tanulnak. 

11. Amit az órán elmondok a gyerekeknek, azt tanulják meg. 

12. Gyakran alkalmazok szerepjátékokat. 

Pontok összesítése: 

Vizuális, imaginatí­v = 1, 5, 9 = + + = 

Kinesztetikus, taktilis = 2, 6, 10 = + + = 

Audití­v = 3, 7, 11 = + + = 

Interperszonális, orális = 4, 8, 12 = + + = 

A tanítási stílus jellemzője

Vizuális, imaginatí­v Képekre építő 

Kinesztetikus, taktilis Mozdulatokra építő

Audití­vHallásra, meghallgatásra építő 

Interperszonális, orális Társas készségekre, beszédre építő.

Super-próba

 

Az alábbiakban munkával kapcsolatos állításokat olvashatsz. Arra kérlek, hogy mindegyik állítás mellett jelöld meg, saját magad szempontjából mennyire érzed fontosnak az adott állítás tartalmát. Itt tehát nincs jó vagy rossz válasz. Egyedüli helyes válasz az, amit sajátodnak tartasz.

A válaszolás módja a következő: 

Ha az adott állítást                egyáltalán nem érzed fontosnak, akkor az    1-est jelöld.

                                              kicsit fontosnak érzed, akkor a                      2-est jelöld.

                                              eléggé fontosnak érzed, akkor a                    3-ast jelöld.

                          fontosnak érzed, akkor a                               4-est jelöld.

                          nagyon fontosnak érzed, akkor az                 5-öst jelöld.

Mindegyik állítás azzal kezdődik, hogy:

OLYAN MUNKÁT SZERETNÉK, AHOL AZ EMBER… 

1.	...másokon segíthet.	1	2	3	4	5
2.	...sok pénzt keres.	1	2	3	4	5
3.	...másokat irányíthat.	1	2	3	4	5
4.	...új elképzeléseket alakíthat ki.	1	2	3	4	5
5.	… valami újat alkothat.	1	2	3	4	5
6.	… gondtalan életet biztosíthat.	1	2	3	4	5
7.	… új gondolatokkal találkozhat.	1	2	3	4	5
8.	… vezetői képességeire szüksége lehet.	1	2	3	4	5
9.	… személyes életstílusa érvényesülhet.	1	2	3	4	5
10.	… munkatársai egyben barátai is.	1	2	3	4	5
11.	biztos lehet afelől, hogy munkájáért a többiek    megbecsülik.	1	2	3	4	5
12.	… jót tehet mások érdekében.	1	2	3	4	5
13.	… más emberek javát szolgálhatja.	1	2	3	4	5
14.	… jól kijön munkatársaival.	1	2	3	4	5
15.	… mások munkáját is irányíthatja.	1	2	3	4	5
16.	… szellemileg izgalmas munkát végezhet.	1	2	3	4	5
17.	… magas nyugdíjra számíthat.	1	2	3	4	5
18.	… szépet teremthet.	1	2	3	4	5
19.	… olykor játszhat is.	1	2	3	4	5
20.	… új ötleteire mindig szükség van.	1	2	3	4	5

Az állítások hat értékkörbe rendezhetők:

anyagiak: 2. 6, 17 állítás

altruizmus: 1, 12, 13. állítás

kötetlenség: 9, 18, 19. állítás

vezetés, irányítás:3, 8, 15. állítás

 munkahelyi légkör: 10, 11, 14. állítás

intellektuális értékek : 4, 5, 7, 16, 20. állítás

Forrás:

Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen. 121-123

 

Személyiségteszt

 Útmutató:A sorok mindegyikében 4 szó található egymás mellett.Tegyünk egy„X”-et az elé a szó elé,amelyiket a legjellemzőbbnek érzünk saját magunkra! Így haladjunk végig mind a 40 soron(20 erősségek és 20 gyengék), ügyelve arra, hogy minden sorbakerüljön egy-egy „X”.(Egy sorba CSAK egy „X” kerülhet.)Célszerű, nem sokat gondolkodni a válaszokon, inkább hagyatkozzon az első megérzésére, gondolatára.Jó szórakozást

Erősségek

 1.kalandvágyóalkalmazkodóelevenelemző 

2.kitartójátékosmeggyőzőbékés 

3.behódolóönfeláldozótársas lényerős akaratú

 4.előzékenymegfontoltversengőmegnyerő 

5.üdítőtiszteletteljesvisszafogotttalpraesett 

6.belenyugvóérzékenymagabízótüzes

 7.tervezőtürelmeshatározottelőmozdító 

8.magabiztoskeresetlenmenetrendszerűtartózkodó 

9.rendszeretőkészségesszókimondóderülátó 

10.barátságoshűségesmókáserélyes 

11.merészelragadódiplomatikusprecíz

 12.vidámállhatatoskulturáltöntudatos 

13.idealistafüggetlensemlegesösztönző

 14.közlékenydöntésképesfanyarelmélyült

 15.békítőmuzikálisaktívtársaságkedvelő 

16.figyelmesfáradhatatlanbeszédesmegértő 

17.jó hallgatóságlojálisvezető egyéniségfriss 

18.megelégedettfőnökösködőlistaíróhelyes 

19.perfekcionistakellemeseredményesnépszerű 

20.életvidámvakmerőillemtudókiegyensúlyozottGyengék

 21.fapofaszégyenlősmagamutogatóparancsolgató

 22.fegyelmezetlenérzéketlenfanyalgóharagtartó 

23.zárkózottsértődékenyellenállóönismétlő 

24.szőrzsálhasogatófélősfeledékenykíméletlenülőszinte

 25.türelmetlenbizonytalanhatározatlanközbeszóló 

26.népszerűtlenérdektelenkiszámíthatatlanszeretetlen 

27.csökönyösrendszertelenkielégíthetetlenhabozó 

28.szürkeborúlátóönteltengedékeny

29.lobbanékonycéltalanvitatkozótávolságtartó

30.naivelutasítóizgáganemtörődöm 

31.aggodalmaskodóvisszahúzódómunkamániásnépszerűség-hajhászó 

32.túlérzékenytapintatlanfélénkfecsegő 

33.kétkedőszétszórthatalmaskodólevert 

34.következetlenbefelé fordulóintoleránsközönyös 

35.rendetlenszeszélyesmotyogómanipulatív 

36.lassúmakacsfeltűnősködőhitetlenkedő 

37.magának valórátartilustahangoskodó 

38.tunyagyanakvóindulatosszórakozott

39.bosszúállónyughatatlanhúzódozókapkodó 

40.megalkuvógáncsoskodókörmönfontállhatatlan 

Szangvinikus

Kolerikus 

Melankolikus

Flegmatikus 

A teszt eredménye igen egyszerűen értelmezhető.  

Oszloponként összesítjük ajelöléseket előbb az erősségekre, ill. a gyengékre külön-külön, majd a két tulajdonságcsoportra együttesen, amit beírunk a teszt alatt található téglalapokba. Így meghatározható a domináns vérmérsékleti típus, ill. az, hogy személyiségünk milyen arányban tartalmazza a négy alaptípusra jellemző elemeket. Ha például az „kolerikus” oszlopban 35 pontot értünk el, akkor napnál világosabb a helyzet. Szinte mindenestül kolerikusnak számítunk. 

Amennyiben viszont „szangvinikus”18, a „melankolikus” tizenhat, a másik két oszlop 3-3 bejegyzést kapott, akkor szangvinikusak vagyunk erős melankolikus színezettel. Megállapíthatjuk tehát, hogy döntően milyen alkatúak vagyunk.

  

Szangvinikustípus: Érzelmi reakciói gyorsak, nem tartósak, de viselkedésére intenzíven hatnak. Lobbanékonyság, úgynevezett „szalmaláng”természet jellemzi. Érzelmeit könnyen kinyilvánítja, erős a közlésvágya.

Kolerikustípus: Érzelmei gyorsan alakulnak ki, tartósak, erősek, nagymértékben ösztönzőek a cselekvésre. Érzelmeit kinyilvánítja, de nem annyira szavakban, inkább cselekedeteiben.

Melankolikustípus: Érzelmei lassan és nehezen fejlődnek ki, tartósak, erősek, cselekedetére nincsenek ösztönző hatással. Érzelmeiben főképpen a negatív (szomorúság, lehangoltság stb.) érzelmek az uralkodóak. Érzelmeitmagában tartja, zárkózott. 

Flegmatikustípus: Érzelmei lassan alakulnak ki, nem tartósak. Nincsenek kihangsúlyozott érzelmei, sem pozitív, sem negatív irányban. Érzelmei viselkedését nem befolyásolják.