Materiale in limba romana:
Ce este logopedia?
Logopedia
este o disciplină psihopedagogică având un caracter teoretic determinat
de necesitatea de a elucida problemele complexe de natură psihologică,
pedagogică, sociologică şi medicală ale limbajului, precum şi un
pronunţat caracter practic, vizând corectarea tulburărilor de limbaj,
optimizarea inţelegerii şi comunicării.
Logopedul este
specialistul care se ocupă cu diagnosticul şi tratamentul tulburărilor
de limbaj şi de comunicare. Activitatea logopedică se desfăşoară în
conformitate cu atribuţiile şi responsabilităţile prevazute în fişa
postului, precum şi cu normele deontologice ale profesiei şi vizează
următoarele obiective specifice:
- depistarea timpurie a persoanelor cu tulburări de limbaj;
- evaluarea complexa;
- stabilirea diagnosticului şi prognosticului pentru fiecare caz evaluat;
- organizarea şi desfăşurarea unor activităţi adaptate în funcţie de tipul/gradul de deficienţă, respectarea particularităţilor de vârstă şi posibilităţile de învăţare ale pacienţilor;
- asigurarea calităţii demersului terapeutic, în vederea riscului de eşec şcolar;
- sensibilizarea familiei copilului cu privire la rolul ei de coterapeut în derularea demersului de terapie logopedică;
- colaborarea cu alţi factori educativi şi reprezentanţi ai comunităţii locale pentru derularea unor activităţi extracurriculare în vederea integrării şi socializării copiilor cu tulburări de limbaj şi de comunicare;
- monitorizarea post-terapie, pentru a preîntâmpina eventualele recidive.
Activitatea logopedică este centrată, în special, asupra copiilor, nu numai datorită frecvenţei mai mari a tulburărilor de limbaj, dar şi pentru faptul că la aceştia vorbirea este în continuă structurare , iar dereglările apărute au tendinţa, ca o dată cu trecerea timpului, să se consolideze şi să se agraveze sub forma unor deprinderi deficitare, ceea ce necesită un efort mai mare pentru corectarea lor şi înlăturarea efectelor negative asupra comportamentului şi personalităţii.
Activitatea logopedică se desfăşoară în baza câtorva principii de baza:
- orientarea intuitiv-practica a terapiei;
- asigurarea accesibilităţii şi varietăţii materialului intuitiv-verbal;
- eşalonarea exerciţiilor de la simplu la complex;
- diferenţierea şi individualizarea materialului şi exerciţiilor;
- participarea conştientă a logopaţilor la terapie;
- trezirea interesului pentru o comunicare corectă;
- asigurarea temeiniciei achiziţiilor verbale.
În procesul de evaluare a logopaţilor se ţine seama de următoarele aspecte:
- anamneza subiectului, primele cuvinte şi perioada apariţiei dereglărilor în vorbire;
- eventualele tulburări de vorbire în familie;
- dezvoltarea intelectuală;
- dezvoltarea structurilor perceptiv-motrice;
- integrarea lui socială;
- dezvoltarea limbajului impresiv;
- gradul de dezvoltare a conştiinţei fonematice şi fonologice;
- aspectele lexicale şi grafice în cazul elevilor.
Tulburările de limbaj
Categoria tulburărilor de limbaj cuprinde comunicarea verbală cât şi cea nonverbală, adică toate deficienţele de înţelegere şi exprimare orală, de scriere şi citire, de mimică şi gestică. Prin tulburările limbajului înţelegem toate abaterile de la limbajul normal. Este necesară cunoaşterea diferitelor categorii de tulburări ale limbajului, atât pentru precizarea unui diagnostic diferenţial, cât şi pentru conturarea unui program de terapie recuperatorie adecvat tulburării, vârstei, personalităţii logopatului. Tulburările de limbaj pot apărea atât pe fondul intelectului normal, cât şi la deficienţii mintal sau senzorial, cu deosebirea că la cei din urmă ele sunt mai frecvente şi mai profunde.
Clasificarea tulburărilor de limbaj:
- dislalia,
- rinolalia,
- disartria.
2) Tulburări de ritm şi fluenţă a vorbirii:
- bâlbâiala,
- logonevroza,
- tahilalia,
- bradilalia,
- aftongia,
- tulburări pe bază de coree,
- tumultus sermonis.
3) Tulburări de voce:
- afonia,
- disfonia,
- fonastenia,
- pseudofonoastenia,
- mutaţia patologică.
4) Tulburări ale limbajului citit-scris:
- alexia,
- dislexia,
- agrafia,
- disgrafia,
- disortografia.
5) Tulburări polimorfe de limbaj:
- alalia,
- afazia.
6) Tulburări de dezvoltare a limbajului:
- mutism psihogen (care poate fi electiv sau voluntar),
- întârziere în dezvoltarea generală a vorbirii,
- disfuncţiile verbale de tip Kanner,
- disfuncţiile verbale din sindroamele handicapului de intelect.
7) Tulburări ale limbajului bazat pe disfuncţiile psihice:
- dislogia,
- ecolalia,
- jargonofazia,
- bradifazia.
Clasificarea tulburărilor de limbaj ţine cont de mai multe criterii în acelaşi timp:
- tulburări ale analizatorului verbomotor,
- tulburări centrale sau periferice,
- tulburări organice sau funcţionale.
2) Criteriul structurii lingvistice afectate:
- tulburări ale structurii fonetico-fonematice,
- tulburări complexe lexico-gramaticale,
3) Criteriul periodizării în funcţie de apariţia tulburărilor de limbaj:
- perioada preverbală (până la 2 ani),
- perioada de dezvoltare a vorbirii (2-6 ani),
- perioada verbală (peste 6 ani).
4) Criteriul psihologic:
- gradul de dezvoltare a funcţiei comunicative a limbajului,
- devieri de conduită şi tulburări de personalitate.
5) Criteriul simptomatologic
6) Criteriul etiologic:
A) - cauze care acţionează în perioada prenatală (prenatale, în timpul sarcinii):
- intoxicaţii şi infecţii,
- boli infecţioase ale gravidei,
- incompatibilitatea factorului RH,
- carenţele nutritive,
- traumele mecanice, care lezează fizic organismul fătului,
- traumele psihice suferite de gravidă, spaime, care îşi pun amprenta asupra dezvoltării funcţionale a fătului,
B) - cauze care acţionează la naştere (perinatale):
- naşterile grele şi prelungite, care pot provoca leziuni ale sistemului nervos central,
- asfixiile, ce pot determina hemoragii la nivelul scoarţei cerebrale,
- diferite traume fizice, cum ar fi lovirea capului de oasele pelviene, accidente mecanice.
C) - cauze care acţionează după naştere (postnatale), acestea alcătuiesc grupa cea mai mare:
a) – cauze organice (de natură centrală sau periferică): diferite traumatisme mecanice care influenţează negativ dezvoltarea SNC sau afectează auzul sau organele fonoarticulatorii, infecţii sau intoxicaţii cu substanţe chimice, medicamentoase, cu alcool, unele boli ale copilăriei ca meningita, encefalita, scarlatina, rujeola, pojarul s.a. pot determina tulburări de limbaj atât pe cale centrală, cât şi periferică.
b) – cauze funcţionale - produc tulburări care privesc atât sfera senzorială (receptoare), cât şi cea motorie (efectoare) şi pot afecta oricare din componentele pronunţării (expiraţie, fonaţie, articulaţie)
c) – cauze psiho-neurologice – influenţează mai cu seamă pe acei subiecţi care congenital au o construcţie anatomo-fiziologică fragilă sau cu tendinţe patologice (subiecţii cu deficienţă mintală, la cei cu tulburări de memorie şi de atenţie, la cei cu tulburări ale reprezentărilor optice şi acustice).
d) – cauze psiho-sociale:
- unele metode greşite în educaţie (iatrogeniile şi didactogeniile);
- slaba stimulare a vorbirii copilului în ontogeneza timpurie;
- încurajarea copilului mic în folosirea unei vorbiri incorecte pentru amuzamentul adulţilor, ce duc la formarea unor obişnuinţe deficitare;
- imitarea unor modele cu o vorbire incorectă în perioada constituirii limbajului;
- trăirea unor stări conflictuale, stresante, suprasolicitările.
Intervenţia logopedică
Intervenţia
logopedică este un proces complex ce implică pe lângă o muncă în echipă
(logoped – copil – părinte – cadru didactic) şi multă răbdare putând
să se desfăşoare pe o perioadă scurtă sau mai îndelungată de timp.
Intervenţia
logopedică se desfăşoară pe o perioadă diferită de la copil la copil,
putând fi de la câteva luni la 1-2 ani, depinzând de mai mulţi factori:
nivelul de colaborare a copilului, implicarea părinţilor în continuarea
exerciţiilor acasă, vârsta copilului, tipul sunetului afectat (unele
sunete se corectează mai uşor, pe când altele au nevoie de mai mult
efort), tipul tulburării de limbaj, gravitatea tulburării, nivelul
dezvoltării auzului fonematic, prezenţa vreunei deficienţe (de auz, de
văz, mintală, etc), diferite modificări sau malformaţii ale aparatului
fono-articulator.
Factori care cresc eficienţa terapiei logopedice:
- colaborarea
părintelui cu logopedul are un efect pozitiv, vizibil în progresul
corectării pronunţiei copilului; sunt bine-venite discuţiile dintre
logoped şi părinte la sfârşitul şedinţei logopedice în care se comunică
conţinutul şedinţei (obiective atinse, exerciţii efectuate, progrese
realizate);
- tema dată după fiecare şedinţă logopedică şi realizarea acesteia acasă scade durata de corectare a tulburării;
- frecvenţa
la şedinţele de logopedie este de asemenea foarte importantă – se
recomandă minim 2 şedinţe a câte 45 de minute săptămânal)
Şedinţele logopedice conţin:
- exerciţii şi jocuri de scurtă durată, variate pentru corectarea pronunţiei, a ritmului şi fluenţei vorbirii, a tulburărilor de voce;
- formarea structurilor perceptiv-motrice de orientare temporală, spaţială, forme, mărimi, culori;
- dezvoltarea structurii gramaticale;
- stimularea comunicării expresive;
- corectarea scris-cititului;
- creşterea încrederii în sine, reducerea agresivităţii şi înlăturarea insuccesului şcolar prin dezvoltarea capacităţii de comunicare (Hărdălău şi Drugaş, 2010).
Poezii de logopedie
Fixarea si consolidarea pronuntiei sunetului Z
PisicutaPisicuta pis, pis, pis,
Te-am visat azinoapte -n vis
Te spalam, te pieptanam
Funda rosie iti puneam.
Insa tu te-ai suparat
Luna
Uite luna sus pe case
Suie scarile de raze
Si presara zahar tos
De lumina, dulce jos
Fixarea si consolidarea pronuntiei sunetului S
LunaLuna blanda si sfioasa
Rasare de dupa o casa
E palida si frumoasa.
Spune povestea c-ar fi o craiasa
Tacuta su misterioasa
Pisoii
Miau, miau, miau,
Pe inserat
Pisoii au adormit.
Iar mamica lor pisica
La fereastra sta si coase
Hainute noi si frumoase.
Se tine de tine scai
N-o ridici, nu poti s-o tai,
Sta culcata la picioare
Si alergi cu ea sub soare.
(Umbra)
Somnoroase pasarele,
Pe la cuiburi se aduna
Se ascund in ramurele,
Noapte buna!
In desisul din padure
Unde-i zmeura si mure
Sta stapanul astui loc
Somnoros, intr-un cojoc.
(Ursul)
TESTE
TEST DE NUMIRE (după dr.G.Vermeylen) – 6-12 ani
Material: 10
obiecte diferite: toc, creion, radieră, creion colorat, caiet, liniar,
carte, ceas, cui. În locul acestor obiecte ce par a da loc la asocieri
între ele se pot utiliza 10 obiecte care să nu aibă nici o legătură
între ele, nici o întrebuinţare comună, spre a nu permite asociaţii
sugestive.
Tehnica: Se
aranjează toate obiectele pe o linie. Se denumesc de către subiect,
denumirea fiind repetată până poate fi reprodusă pe de rost. După 48 de
ore se cere subiectului să spună care au fost obiectele pe care le-a
văzut. La prima şedinţă nu li se atrage atenţia că vor fi altădată
întrebaţi asupra lor. Experienţa se poate face cu toată clasa o dată,
iar cercetarea pe rând, cu fiecare elev în parte, ceilalţi fiind afară.
Nu li se spune elevilor de ce sunt chemaţi în clasă. Cei chemaţi şi
examinaţi nu mai ies din clasă spre a împiedica comunicarea între ei.
Notarea se face în raport cu numărul denumirilor reproduse corect, în
sensul că numărul denumirilor reproduse reprezintă gradul obţinut de
elev.
Nr. crt.
|
Numele elevului
|
GRADELE |
Puncte obţinute
|
OBS.
|
|||||||||
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
||||
TEST DE INVERSIUNE (după dr.G.Vermeylen) – 6-12 ani
Material: Un
tablou de carton pe care sunt scrise 10 cuvinte din ce în ce mai lungi.
O ascunzătoare cu deschiderea tot atât de mare ca şi cel mai lung
cuvânt ales.
Grade: La
fiecare grad un cuvânt cu o literă mai mult. Exemple de cuvinte: un,
cap, cerc, negru, căruţă, glastră, săniuşul, fereastră, semănători,
sărbătoare.
Tehnica:
Se prezintă un cuvânt subiectului, ţinându-le pe celelalte ascunse.
Profesorul (învăţătorul) le citeşte, apoi le silabiseşte şi le ascunde.
Se cere subiectului să spună cuvântul invers ca şi când l-ar citi de la
coadă.
Funcţia examinată: imaginaţia simplă
Rezultatele examinării.
Nr. crt.
|
Numele elevului
|
GRADELE |
Puncte obţinute
|
OBS.
|
|||||||||
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
||||
TEST DE ARANJARE A POVESTIRILOR (după Decroly) – 6-12 ani
Material: 10 istorioare cu multiple episoade (fără cuvinte). Fiecare episod este lipit pe un carton separat.
Grade:
1. Micul curios: a) o fetiţă zăreşte un borcan pe raft; b) fetiţa ia un scaun; c) se urcă pe scaun; d) cade. Ordinea de prezentare a imaginilor: c-a-d-b.
2. Micul tâlhar: a) un băiat fură mere; b) vânzătorul îl vede; c) îl prinde şi-l trage de urechi; d) îl duce la poliţist. Ordinea de prezentare: a-c-d-b.
3. Micul imprudent: a) un băiat se joacă în ploaie; b) s-a îmbolnăvit; c) mama îl îngrijeşte. Ordinea de prezentare: a-c-b.
4. Incendiul: a)
o fetiţă cheamă ajutor de la fereastra unei case în flăcări; b) un
muncitor îi vine în ajutor; c) el duce fetiţa la părinţii ei; d) familia
mulţumeşte muncitorului. Ordinea de prezentare: d-a-c-b.
5. Plimbare greşită: a) un băiat şi o fetiţă se plimbă prin parc; b) un
vârtej întoarce umbrela lor; c) apoi o trânteşte la pământ; d) umbrela
ajunge într-un bazin; e) o femeie vine în ajutor; f) paznicul le face
observaţie. Ordinea: a-b-d-f-c-e.
6. Cei doi negustori: a)
doi băieţi se hotărăsc să ia cireşe dintr-o grădină; b) unul îl ajută
pe celălalt să sară peste gard; c) cel din grădină mănâncă cireşe, fără
să-I pese de tovarăşul său; d) acesta pleacă plângând. Ordinea: d-b-a-c.
7. Duşul întrerupt: a)
un ţăran stă lângă un baraj cu cădere de apă; b) el se hotărăşte să
facă o baie; c) un ştrengar îl vede; d) el pune bucăţi de lemn în sensul
apei care cade; e) beţele cad pe capul ţăranului; f) paznicul îi face
observaţie. Ordinea: c-f-e-d-a-b.
8. O aventură: a)
un om încredinţează umbrela câinelui; b) acesta îl urmează cu umbrela
în gură; c) începe ploaia; d) omul cere umbrela; e) câinele refuză să
i-o dea; f) omul fuge prin ploaie. Ordinea: e-c-b-f-a-d.
9. Reparaţia: a)
unui ţăran i se rupe o roată la căruţă; b) se duce în sat să caute un
meşter; c) acesta repară căruţa; d) ţăranul pleacă, iar meşterul îşi
numără banii. Ordinea: b-a-c-d.
10. Caritate: a)
bunicul aduce nepoatei lui o pungă cu portocale; b) în curte fetiţa
află că prietena sa este bolnavă; c) ea intră în casă şi ia câteva
portocale; d) duce portocalele prietenei sale; e) mama o îmbrăţişează.
Ordinea: c-d-e-a-b.
Instrucţiuni: Aici este o poveste. Vezi ce poveste este. Cum trebuie aranjate imaginile ca să înţelegem despre ce este vorba ? La sfârşit cerem copilului să povestească istorioara cu cuvintele sale.
Funcţia examinată: înţelegerea
Rezultatele examinării.
Nr. crt.
|
Numele elevului
|
GRADELE |
Puncte obţinute
|
OBS.
|
|||||||||
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
||||
TEST DE CONTRADICŢII (după Toulouse şi Pieron) 6 –12 ani
Material: 10 imagini cu situaţii mai mult sau mai puţin absurde.
Grade:
1. un cap de bătrân cu urechile pe craniu;
2. căruţă încărcată cu saci, trasă de un copil fugind;
3. un om stă în echilibru la extremitatea unei bănci care are un singur picior la mijloc;
4. găini şi pui înoată în lac;
5. balanţă are greutăţi de acelaşi tip, dar de valori diferite şi e înclinată spre partea cu volum mai mic;
6. un copil învaţă să patineze vara pe lac;
7. vântul apleacă arborii, dar fumul de la casă se ridică drept;
8. norii plutesc spre stânga, iar pânzele corăbiei spre dreapta;
9. soarele fiind la zenit, umbra este prelungită;
10. pendula arată ora 12 şi soarele apune.
Tehnica: Se arată imaginea şi i se cere copilului să spună ce este cu neputinţă sau greşit în imagine.
Funcţia examinată: judecata
Rezultatele examinării.
Nr. crt.
|
Numele elevului
|
GRADELE |
Puncte obţinute
|
OBS.
|
|||||||||
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
||||
TEST DE ANALIZĂ (după Ziehen) 6 – 12 ani
Funcţia examinată: discriminarea
Rezultatele examinării.
Nr. crt.
|
Numele elevului
|
GRADELE |
Puncte obţinute
|
OBS.
|
|||||||||
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
||||
TEST DE NUMIRE (după G.Vermeylen) 6 – 12 ani
Grade:
1. Un câine, un peşte, o pasăre – Care pot fi împreună ?
2. haină, o vestă, o cămaşă – Care pot fi împreună ?
3. Ionel îşi ridică pălăria de pe cap ori de câte ori întâlneşte o persoană cunoscută. – Cum este Ionel ?
4. Sorin
se serveşte de mai multe ori din toate felurile de mâncare în timpul
mesei şi nu se opreşte decât atunci când este bolnav. – Cum este Sorin ?
5. Un copil se află într-o casă în flăcări. Un bărbat se repede în casa aprinsă şi salvează copilul. – Cum s-a arătat acel bărbat ?
6. Un arbore, flori, legume – Care pot fi împreună ?
7. Ana
a fost crescută cu multă dragoste şi grijă de către părinţii ei. Ea
devine medic renumit. La bătrâneţe părinţii Anei devin neputincioşi. Ana
le poartă de grijă. – Cum s-a purtat Ana ?
8. Emil
a spart un geam. Văzând că vina a căzut pe cel mai bun prieten al său,
Emil mărturiseşte păgubaşului că el este autorul stricăciunii. – Cum s-a
arătat Emil ?
9. Un ceas, un cocoş, un clopot – Care pot fi împreună ?
10. Un
muncitor, în loc să cheltuiască tot câştigul său lunar ca şi tovarăşii
lui, a depus la bancă lunar o sumă de bani. La bătrâneţe el a trăit fără
grija zilei ce vine. – Cum a fost acel muncitor ?
Functia examinata: generalizarea
Nr. crt.
|
Numele elevului
|
GRADELE |
Puncte obţinute
|
OBS.
|
|||||||||
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
||||
TEST DE RECONSTITUIRE (după Rossolimo) 6 – 12 ani
Material: 10 cartonaşe pe care sunt desenate obiecte sau fiinţe. Desenele sunt neterminate.
Grade: casă, găină, câine, flori, peşte, cărucior, peisaj – lac cu o corabie, răţoi, fetiţă, papagal.
Instrucţiuni: Se spune subiectului următoarele: N-am reuşit să termin aceste desene. Ce-ar fi reprezentat dacă ar fi fost terminate ?
Funcţia examinată: imaginaţia creativă
Rezultatele examinării.
Nr. crt.
|
Numele elevului
|
GRADELE |
Puncte obţinute
|
OBS.
|
|||||||||
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
||||
SURSA :http://www.terapiam.ro/diverse-teste
Anyagok magyar nyelven
Altalam hasznalt Fejleszto Jatekok I.
Altalam hasznalt Fejleszto Jatekok I.
SZO-TORONY
HASZNALATI LEHETOSEGEK :
1. A gyermek jatekos formaban ismerkedik meg a magyar ABC vel.
A jatek soran megtapasztalhato sikerlemeny az ABC megismerese, gyakorlasa mellett fejleszti a gyermekek krfeativitasat, noveli komunikacios keszseguket es fejleszti memoriajukat is.
2. A kihuzott betuvel mondj egy szot a jatekmezonek megfeleloen,oszlopban fentrol le vagy lentrol fel, vagy eppen soronkent is elrendezheted oket ( epitheted a tornyot) amig el nem fogynak a betu kockak.
PUZZLE
Fejleszti logikai gondolkodást, probléma megoldó képességet, koncentrációt, rendszerező képességet, önálló feladat megoldást.
Es meg:
Tudtad, hogy a puzzle a szórakozáson túl fejleszti a gyermek kézügyességét?Továbbá jó hatással van a kombinációs készségre, fejleszti a térlátást és a problémamegoldáshoz szükséges készségek elsajátítását.
JÁTSSZ ÉS TANULJ!
1+1=2 Matematikai puzzle
E játék segítségével szórakozva is merik meg a gyerekek az össszeadást, és a kivonást.
Különböző feladatok során matematikai műveleteket kell és elvégezniük.
Ezzel az oktató, logikai játéksorozattal a gyerekek szórakozva bővitik képességeiket.
Fejleszti:
gondolkodást, tanulást, matematikai képességeket, szem-, kéz koordinációt, logikát.
Mini Loco ( Luke)
Ez a vidám, szórakoztató játék fejleszti a koncentrációs és a logikai készséget.
A feladatot egy példa mutatja,a lap tetejen
A modszer : 12 kép párját kell megtalálni, a
párokat egy eszközzel megjelölni és a megoldást (önállóan) ellenőrizni.
A párosításon alapuló feladatokból : azonos képek, körvonalak, tükörkép, árnykép, ugyanannyi, rész-egész párosítások mellett meg kell keresni pl. hogy milyen színekből áll egy rajz, milyen lehet egy térbeli tárgy egy másik nézetből es igy tovabb....
A miniLÜK kirakókészlet a LÜK rendszer lelke. Az egyes füzetekben megoldásra váró feladatokat, játékokat ezzel az eszközzel játsszuk, és ezzel ellenőrizzük megoldásunk helyességét is. Minden mini LÜK füzethez ugyanezt az alap-kirakót használjuk, így gyermekenként, családonként elegendő egyszer beszerezni.
A vonatos jatek
A beszédészlelés fejlesztését szolgáljuk az auditív percepció fejlesztésével. Játszhatunk olyan játékot, ahol megadott beszédhangok sorozatából kell kiemelni, felismerni a keresendõ fonémát, annak helyét, amelyet még valamilyen mozgással (pl. leguggolással) is össze kell kapcsolnia. A kicsiknél nehéz lehet a helymeghatározás, így elég, ha csak mutogatunk. A hangsort szimbolizálhatjuk egy vonat képével, vagy házikóval, és a kiejtést ujjunkkal kísérhetjük a vonat/házikó elejétõl a végéig. Így elég, ha a gyermek rámutat arra a vagonra/szobára, ahol az adott fonémát hallotta.
A Nyelv Gyakorlatai
1. Nyelvgyakorlatok
Elnevezzük az egyes beszédszerveket, és ennek megfelelően adunk instrukciót a különböző mozgásokra. A két ajak a „kapu”, a fogak a „kerítés”, a szájpadlás a „padlás”, az alsó fogsor mögötti terület a „pince”.” lesz.
Csináljunk kerek kaput – az ajkak csücsörítése;
Nyissunk nagy kaput! – az ajkak nyitása;
Menjen fel a nyelv a padlásra! – a nyelv emelése a felső fogsor mögé;
Jöjjön le a nyelv a pincébe! – a nyelv az alsó fogsor mögé kerül;
Sétáljon a nyelv a kapu előtt körbe-körbe! – a nyelv körkörös mozgása az ajkakon;
Jöjjön ki a nyelv a kapuból! - a nyelv kinyújtása előre;
Bújjon be a házba a nyelv!- a nyelv hátrahúzása a szájüregbe.
Nyalogasd körbe a szád szélét lassan, majd gyorsan, mindkét irányban;
Simogasd körbe a fogsorodat, nyitott és csukott szájjal, lassan és gyorsan is;
Próbáld megnyalni az orrod hegyét, az állad csücskét;
Sétál a nyelvünk – tedd a nyelved hegyét a felső ajkadra, az ajkad és a fogsorod közé, a fogad élére, vakard meg a nyelved hegyét, tedd a nyelved a fogsorod mögé, piszkáld ki a fogad, nyomd erősen a nyelved a fogaidhoz;
Kukucskál a nyelvünk: A nyelv kukucskáljon ki a „kapun” /nagyra nyitott száj, a nyelv előrenyújtása egyesen/ és bújjon vissza a szájüregbe. Ismételjük többször, minél gyorsabban és pontosabban ezt a mozgást./Ne érjen hozzá se a fogadhoz, se az ajkaidhoz, ne görbüljön be, ne hajoljon le/ Csúsztasd ki a nyelved hegyét a szád sarkán, nézze meg a nyelved, meg van-e a füled lassan egyszer-egyszer, gyorsan sokszor;
Nyomd az alsó fogad tövéhez a nyelved /nyelvtámasz/, púposítsd fel a közepét, hintáztasd meg, lassan és gyorsan is;
Nyújtsd ki a nyelved jó erősen, csinálj kanalat /kunkorítsd fel a végét,/ emeld be a szádba
A kinyújtott nyelvedet húzd vissza szélesen, laposan, a nyelv szélei érjenek hozzá a fogad széléhez;
Dugd ki a nyelved hegyét, középen óvatosan harapd össze, mozgasd fel-le óvatosan, lassan-gyorsan;
Nagyra nyitott szájjal mozgasd a nyelved fel-le, úgy hogy az állad ne mozduljon
Nyissunk nagyra a „kaput” /ajak/ és nézzünk be a „házba” /szájüreg/. Menjen fel a nyelv a „padlásra”, most menjen le a „pincébe” /alsó fogsor mögé/. Most gyorsabban menjen fel és le! Most futkározzon a „padlás” és a pince” között! /A nyelv gyors mozgása fel-le/. Kiabáljon is, amikor szaladgál, így: lá-lá-lá-lá! Énekeljen is, amikor szaladgál: lá-lá-lá-lá / ismert gyermekdal dallamára/.
Csinálj gombócot a nyelvedből, rágcsáld meg óvatosan. Tedd a gombócot jobbra-balra;
Csettints nagyokat a nyelveddel – ló megy az utcán – lassan, gyorsan, mosolygós és csücsörített szájjal is;
Szorítsd össze jó erősen a fogaidat,
Lazán érintsd, zárd össze a fogaidat;
Tartsál meg szívószálat, pálcikát, kiskanalat a nyelved és a fogad között
Méznyalogató.
A gyermek felső ajkára egy kis mézet csöppentünk. Nyelvét felfelé irányítva le kell nyalogatnia a mézet. Kitűnő gyakorlat a nyelv emelésére, ha nagyra nyitott ajakállással végezzük.
Zizi szedegetés.
A zizit tányérra, vagy tenyérre tesszük /egyszerre csak keveset!/. Az ajkuktól megfelelő /3-4 cm/ távolságra tartva felszólítjuk őket, hogy szedegessék fel a cukorkákat a nyelvükkel. Hogy ez sikerüljön, a nyelvet hegyesre, előre és lefelé kell nyújtani.
2. Légző, ajak, hangutánzó gyakorlatok
Lélegezz hang nélkül, hangosan, ásítozz nagyokat
Szívd be a levegőt a szádon – fújd ki a szádon
Szívd be a levegőt a szádon – fújd ki az orrodon
Szívd be a levegőt az orrodon – fújd ki az orrodon
Szívd be a levegőt az orrodon – fújd ki a szádon
Szívd be a levegőt, tartsd meg ameddig csak tudod, fújd ki hirtelen erősen
Vegyél gyorsan, szaporán levegőt /lihegés/
Vegyél levegőt nagyon lassan, folyamatosan sokáig, engedd ki lassan, egyenletesen
Csibejáték: Tegyünk egy kis tányérra, vagy tiszta tenyérre 2-3 szemenként zizit. A gyermek feladata, hogy a ziziszemeket ajkával felcsipegesse a tányérból, vagy a tenyérről. A gyermek a „csibe”, csücsörített ajka a „csőr”, amivel felszedegeti az ennivalót.
Mosoly-játék.A gyermekeknek játékokat /képeket, vagy tárgyakat/ mutatunk. Ha olyat látnak, aminek örülni lehet, mosolyogjanak, kedvesen, természetesen, kissé nyitott ajakkal. Például: bohóc, piros alma, farkas, hinta, maszatos fiú, csokoládé képe.
Kit szeretünk?: Puszit küldünk a játék, a kép, vagy a képzelt /a játékvezető által megnevezett/ személynek: csücsörített ajakkal majd ezután mosolyognak.
Pipálós játék. Nagyapát utánozzuk, ő mindig pipázik. Így pöfékel: p-p-p /erős p ejtés/, most a szája sarkában tartja a „pipát” /a nyelv hegyesre nyújtva az ajkak egyik sarkába kerül, az ajkak zárnak/. Most újra pöfékel és a másik szájzugba viszik a pipát.
Madárka játék. A gyakorlatvezető a „madármama”, a gyerekek „fiókák”. A mama eteti a fiókákat, akik nagyon nagyara nyitják a szájukat. Ilyenkor sorban, szemenként beleejt egy-egy szem zizit a gyermekek szájába. Ezután nagyon gyorsan be kell csukni a szájukat.
A következő feladatokban játssz a hangoddal, mondd némán, suttogva, halkan, hangosan, énekelve, vékony hangon, morcosan, megszakítva;
Mutasd meg a torkod: Á-Á-Á-Á
Utánozd a kisbabát: OÁ OÁ OÁ OÁ
Utánozd a csacsit: IÁ IÁ IÁ IÁ
Utánozd a kismalacot: UÍ UÍ UÍ UÍ
Utánozd a mentőt: NI NÓ NÍ NÓ, ÉŐ ÉŐ ÉŐ ÉŐ, IÜ IÜ IÜ IÜ
Utánozd a cicát: MIÁU MIÁU MIÁU,
Mondogasd: IGY ÚGY ÍGY ÚGY
Huhog a bagoly: HU HU HU HU
Állítsd meg a lovakat: HŐ HŐ HŐ
Nevet a boszorkány:HI HI HI
Nevet a kövér ember: HA HA HA
Csúfolódnak a gyerekek: HE HE HE
3 Fúvó-szívó gyakorlatok
Fújd a levegőt a szádon az orrodon
Fújd a levegőt minden irányba: felfelé az orrod felé, lefelé az ajkad felé, oldalt a füleid felé
Fújd a gyertya lángját lassan, óvatosan, csak táncoljon a láng, ne aludjon el
Oltsd el a gyertyát, nagy erejű T-haggal
Melegítsd meg a kezed : H H H
Fújj el kis papírdarabkát levegőpattintással: CCCC, PPPP, TTTT
Fújj kapura: papírdarabot, gyöngyöt, fonaldarabot,vattapamacsot, ping-pong labdát, ceruzát
Fújd fel nagyra az arcod, ütögesd meg, engedd ki a levegőt
Papírlepke fújása /cérnára ragasztott, hurkapálcára kötött/
Trombita, síp, léggömb fújása
Szívd be az arcod jó erősen
Szívószállal szívj fel folyadékot /tea, kakaó, víz/
Altalam hasznalt Fejleszto Jatekok II.
ABC memória kártya ( 2 tipusu)
ABC memória kártya játék, 62 lapos. Játékos módon elsajátíthatóak a magyar ABC kis és nagy betűi.
A
kártyajáték 72 lapból áll. A játékban kettő vagy több játékos vehet
részt. A megkevert kártyalapokat képpel lefelé az asztalra helyezzük. A
kezdő játékos megfordít két lapot. Ha egyformát talál akkor maga elé
teszi és folytatja a játékot. Ha nem talál párt, akkor a lapokat
visszateszi a helyükre és a következő játékos fordít fel két lapot.
Akkor lesz vége a játéknak ha minden lap elfogy az asztalról. Az nyer
akinek több pár van.
Memória kártya játék, 3 lapból kell összeállítani az egyenletet. (kisebbítendő, kivonandó, különbség) A lapokon található kis képek és a színek segítenek!!!!
Az ehes hernyo
Nagyon látványos és szórakoztató társasjáték az egész család számára. A leírás német nyelvű, de a képek alapján nyelvtudás nélkül is könnyen játszható.
A kis hernyo mindent megeszik ami az utjaba kerul, mert nagyon ehes , csak egy baj van , hogy a szinekben valogatos.Aki megepiti a leghosszabb hernyot az nyer.Dobni kell a szines dobokockaval , ha megtalalod a szint , a te hernyod novekszik. A kartyak leforditva lehetnek az asztalon, vagy siznek es / vagy jellemzok szerint keresunk meg egy kepet.
Jumbolino puzzle kirakó társasjáték
4 éves kortól, 2-4 játékosnak
A játék célja: az első játékosnak lenni, akinek sikerül összegyűjtenie és összeraknia a saját bohóc képét.
A játék győztesének az számít, akinek a leggyorsabban sikerül összegyűjtenie és kiraknia a képet.
Kleuren en figuren
A jatekban a hangsúly a színeken és a formakon van, melyek parositasa fejleszti a a vizuális érzékelést . Ezt
gyakorolják a kártyákkal es a képekkel , amelyek eltérő színűek és formájúak . A gyermek a jatek soran
megtanulja felismerni a különböző komplex formákat és színeket , es megkülönböztetni
oket és nem utolso sorban azoknak a nevét ,igy fejlődnek a verbális képességeik is . A jatek soran a gyermek feladata vegrehajtani az
utasításokat . Alkalmas 2-4 játékos részére 4 éves kortól .
The Difference?
- megtalalni a kulonbsegeket.
- idorendi sorrendbe allitani a kartyakat.
Domino Puzzle
Fejleszti
logikai gondolkodást, probléma megoldó képességet, koncentrációt, rendszerező képességet, önálló
feladat megoldást.
A puzzle a szórakozáson túl fejleszti a gyermek
kézügyességét?Továbbá jó hatással van a kombinációs készségre, fejleszti
a térlátást és a problémamegoldáshoz szükséges készségek elsajátítását.
Szines torony
A játék célja, hogy az elemeket a megfelelő
sorrendben helyezd a rúdra,a sorrendet a dobokocka adja melynek oldalai szinesek. Kiválóan alkalmas a színek megismerésére.Fejlesztési területek: észlelés, szem-, kézkoordináció, térbeliség, formafelismerés, gondolkodás, analízis, szintézis, algoritmika, következtetés, kreativitás, figyelem, koncentráció
LUKE - Bussi Bar
A feladatlapokhoz használható keret a feladatok megoldását
élményszerűvé teszi, oldja a hosszantartó gyakorlás unalmasságát Egy-egy
sorozat színes feladatlapjai az adott korosztály élményvilágához
közelálló vizuális élményt nyújtanak. A lapok hátoldalán található
ellenőrző sorok biztosítják az egyszerű és azonnali önellenőrzés
lehetőségét. Az azonnali visszajelzés tehát fokozza a tanulás
hatékonyságát, és jelentős motiváló tényező, emellett lehetővé teszi az
önálló tevékenységet. A
legkülönfélébb körülmények között is kényelmesen használható, illetve
bármikor félbehagyható, majd ugyanott folytatható a feladatmegoldás.
8 kis konyv tartzik hozza egy tabla 12 kartyaval.
Szines formak - fuzes
Fejlesztő játék – fejlesztési területek: gondolkodás, fantázia, analízis, szintézis, okság, algoritmika, következtetés, kreativitás,, szem-, kézkoordináció, térbeliség, formafelismerés, figyelem, koncentráció, vizualitás.
Alapesetben a játek a sorozatok gyakorlásához alkalmas, illetve kedvelt
gyöngyfűző lehet. Mivel az elemek viszonylag nagyok, már a kisebbek is
próbálkozhatnak a cipőfűző vastagságú fonalra felfűzni az egyes
gyöngyöket.
A dobozban tobb kulonbozo nagyságú gyöngyot gyujtottem ossze és 2 fonalat ,egyik vekonyabb, masik vastagabb.
A dobozban tobb kulonbozo nagyságú gyöngyot gyujtottem ossze és 2 fonalat ,egyik vekonyabb, masik vastagabb.
Fejlesztő játék – fejlesztési területek: gondolkodás, fantázia, analízis, szintézis, okság, algoritmika, következtetés, kreativitás,, szem-, kézkoordináció, térbeliség, formafelismerés, figyelem, koncentráció, vizualitás.
Szines formak
A Színes formák jatek az alábbi témákat dolgozza fel : észlelési és tájékozódási játékok, minták, formák, színek.
Mint koncentrációs játék az alábbi témákat dolgozza fel: térbeli tájékozódás, formák és minták, hiányzó képek kiegészítése.
Legyen 10 - jatek
Kiszereles : egy doboz, egy jatekmezo, es kis kerek szam lapok.
Feladat : sorban , oszlopban vagy atlosan kirakni a szamkartyakbol 10-et. Akinek hamarabb sikerul az a nyertes.
ABC Memoriakartya
Nyomtatott es foliazott massalhangzo kartyak :
Nyomtatott es bevont roman nyelvu betu kartyak :
Irasjelek :
Fekete filccel megrajzolt nagy nyomtatott magyar ABC betuk :
Ujrahasznositas :
Regi naptarbol kivagott honap kartyak :
Ujrahasznositas :
Regi ,nem hasznalt fuztekbol kivagott allatos kepkartyak:
Vizualis eszleles,vizualis memoria es abrazolas,auditiv eszleles ,teri orientacio, tajekozodas, testsema, szamfogalom(Vizsgalat a kepesseg es keszsegszintrol, iskolaerettseg)
Regi naptarakbol kivagott muveszi kepek
Felhasznalasi javalatok : kepmegnevezes,sorold fel a szineket,mi a cselekmeny?, mondj rola egy tortenetet.
Album logopedic : imagini si cuvinte
Logopediai album : kepek es szavak
Testreszek befoliazva :
Jarmuvek/ kozlekedesi eszkozok befoliazva :
Album logopedic si profilul de pronuntare al sunetelor si articularea lor :
Alfabetul limbii romane :
Ujrahasznositas :
Formak : haromszog, kor, negyzet es teglalalap mar nem hasznalt bevasarlo szatyorbol kivagva
Idorendiseg :
Kinyomtatom es kivagom,egyenket felmutatva csinalni kell amit a kartya mutatat.
Suttogj :
Jatek a hangokkal: Hol utazik a vonaton az adott hang?
Varazsladika :
Hangok haza :
Figyelemfejlesztes :
Figyelemfejlesztes :
 |
| Szam-tan tura |
Figyelemfejlesztes
Sematikus abrazolas :
Irasjelek :
Ce a iutat pictorul?Cand se intampla? Fructe/Legume si Animale
Mestersegek :
Konyvek :
FELADATLAPOK
K HANG feladatlapok
A Logopediai tukorre kiragasztom, palcikaval mutatom hogy mit kell csinalni.
Kinyomtatni--Kivagni-Osszehajtogatni a kockat ----Dobni-----Amit dobtunk, azt csinalni.
Kartyakat nyomtatok es sorban huzzunk belole majd a tukor elott gyakoroljuk.
Kartyakat nyomtatok es sorban huzzunk belole majd a tukor elott gyakoroljuk.
Ghid metodologic logopedic- Logopediai modszertani utmutato
letoltes a kovetkezo linken:
Joc logopedic – Sunetul R
”Joc logopedic – Sunetul R – este un joc pentru consolidarea/
automatizarea pronunției corecte a sunetului R în cuvinte. Conține 8
imagini cu sunetul R (în poziție inițială, mediană și finală), expuse pe
o roată, pe care copilul trebuie să o învârtă rotind degetul pe ecranul
tabletei/ telefonului sau apasând butonul ,,Spin it” . Când roata se va
opri, copilul va pronunța cuvântul din dreptul săgeții. Dacă pronunția
sunetului R este corectă, apăsați caseta ,,Eliminate” pentru ca imaginea
să dispară, apoi cereți copilului să învârtă roata din nou. Dacă
pronunția nu este corectă, apăsați ,,Resume”, cuvântul nu este eliminat
și se reia procesul. Jocul se termină atunci când rămâne o singură
imagine pe roată. ”
Accesati urmatorul link.
Sursa:https://www.logorici.ro/joc-sunetul-r/?fbclid=IwAR2Uu5UEkGDxznjCNkggmaKu_WBQ3H_nHWTf1rGPatYJBRqDOW9Jk2v0Fho
Feladatok /Feladatlapok Arnyek-kep Resz -egesz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése