Tanacsok a hatekonyabb tanulashoz./Sfaturi pentru o invatare mai eficienta

Napjaink teljesítményközpontú világában központi szerepet kap a tanulás, amely sokszor nem zárul le az iskolák befejezésével, a pályára való felkészüléssel.Tanuloink egyre többet hallhatnak  az élethosszig tartó tanulásról, mint a jövő egyik perspektívájáról. Életükben így egyre több időt fordítanak a tanulásra. Az idő azonban az, amiből mindig kevés áll rendelkezésükre, ezért fontos, hogy a tanulásra szánt idő és erőfeszítés megtérüljön. Ezt úgy érhetik el, hogy gyorsan, hatékonyan és egyben tartósan sajátítjak  el a tananyagot. Sokszor azonban nem ez a helyzet. Naponta órákat töltenek tanulással, azonban annak eredménye sokszor elmarad az elvárásoktol, a megtanult anyagot éles helyzetekben (felelés, vizsga) nem tudjak hatékonyan visszaadni. Minderre megoldást  kaphatnak  a tanulás menetének a megtervezésével, mivel  azzal időt es energiát takarithatnak  meg és különböző tanulási stratégiák elsajatitásával.

Ezekből kinálok néhány példát az alábiakban :

*Kísérletekkel bizonyítható, hogy minden tanulási folyamat bemelegítéssel kezdődik. Az agyunk csak bizonyos idő után lesz igazán fogékony. Ezért is fontos, hogy ne a legnehezebb tárggyal kezdjük a tanulást. Először olyasmit vegyünk elő, ami könnyen megy.

*A bemelegítő tevékenység más jellegű is lehet, mint a későbbi feladat. Például az a negyedóra, amelyet a történelemlecke elolvasásával töltünk el, megkönnyíti majd a matematikatanulást. Jó tudni, hogy két megtanulandó anyag annál inkább zavarja egymást, minél több közöttük a hasonlóság.Vagyis egymás után lehetőleg egymástól minél eltérőbb tananyagokkal  foglalkozzunk.

*Vizsgára készülve célszerű tanulási tervet készíteni. A tanulástervezésnek több előnye is van. Nem felejtünk el semmit, áttekintést szerzünk tennivalóinkról, és pontosan látjuk, hogyan állunk. Amivel elkészültünk, azt kipipáljuk. Ez motiválóan(serkentoen,osztonzoen) hat.

*A motiváció és a teljesítmény összefüggése teljesen egyértelmű: minél erősebb a pozitív motiváció, annál jobb lesz a teljesítmény, legalábbis egy bizonyos szintig. Minél távolabbi a kitűzött cél, annál kisebb a motiváció hatása. Készítsünk tehát rövid távra szóló terveket is! Minél rövidebb időre szól egy-egy terv vagy részletterv, annál valószínűbb, hogy meg is valósítjuk őket.

*Az ember nem máról holnapra él, és a diák sem csak egyik napról a másikra tanul. Vizsgákra és dolgozatokra napokkal, sőt hetekkel előre fel kell készülni. Vannak olyan feladatok, amelyekről már előre tudunk, és amelyeket máról holnapra nem is tudnánk elvégezni. Ezek feldolgozását előre be lehet osztani egy meghatározott időtartamra. Lehetőleg egyenlő részekre bontsuk fel az anyagot.

*Az anyag természete: a kutatások azt mutatják,hogy a szemléletes ( képi), érzékletes ( hangi), valamint a jelentéssel biró  verbalis (szóbeli) anyagok könnyebben vésődnek be és elevenitődnek  fel, mint a jelképes elvont vagy az értelmetlen szóbeli anyagok.Tehát a képek könnyebben mint a szavak, a szavak könnyebben mint a szótagok stb.

*Az anyag mennyisége : nagy terjedelmű anyag bevésése több ismetlést igényel.

*Az anyag ismerős volta : a számunkra ismerős anyagot könnyebben jegyezzük meg és elevenitjük fel, mint az ismeretlen vagy kevéssé ismerőset.

*Az anyag bemutatasi modja : Nehezebb megjegyezni az egyszerre( egyidoben) bemutatott anyagot, mint azt, amelyet egymás után (sorozatban ) mutatnak be.

*Az nyagnak a sorban elfoglalt helye: Egy anyag elejét és végét jobban megjegyezzük, mint a közepét.

*A bemutatott anyag közege, környezete :  A serkentő környezet elősegiti a bevését.(jol megvilágitott,csendes, jo levegoju szoba, kényelmes székel).

*A tanulo általanos állapota:  (pihent,fáradt, beteg, egészséges). Könnyebben megjegyezzük az olyan anyagot amely összhangban van személyisegunkkel, mint azt , amelyk ellenkezik velunk.

*A tanulo lépjen kölcsönhatásba a megtanulando anyaggal :  egy szöveg puszta elolvasása végezzuk el bar többször is, nem elég ahoz, hogy meg is jegyezzük.Ha azonban olyan eszkozoket veszünk igenybe, mint például vázlat készitese, a szöveg részekre bontása,az értelmi sulypontok kiemelése, hasonloságok és külonbségek megállapitása, nagy mértékben meggyorsithatjuk a bevésést.

*Támpontok használata :  megnovelik az emlékezést ( szövegaláhuzasok,összefoglalások,vázlatok, ábrak.)

*Feltétlenül szükséges messzebre is előrenézni, például egy félévre vagy az egész iskolaévre. A hosszú távra szóló tervezésnek azonban csak akkor van értelme, ha idejében fogunk hozzá. Nagyon sok gyerek tett már hasonló utólagos felismerést: Bezzeg, ha már az első félévtől többet foglalkoztam volna a matekkal ...” Gondoljunk idejében a nagy feladatokra is, mert ezzel sok izgalmat takaríthatunk meg.

SOK SIKERT A TANULÁSHOZ !

Szabo Aliz    pszihologus